Lakásvásárlás
Foglaló vagy előleg lakásvásárláskor? – Mikor veszítheti el a pénzét?
Foglaló vagy előleg lakásvásárláskor? Mikor jár vissza a pénz, mi történik hitel elutasításakor, és mikor kell kétszeresen visszafizetni a foglalót? Hét gyakori helyzeten keresztül mutatjuk be a legfontosabb tudnivalókat.
Foglaló vagy előleg lakásvásárláskor? Nem mindegy, melyiket fizeti!
Egy lakásvásárlás során akár több millió forint sorsa múlhat azon, hogy a vevő foglalót vagy előleget fizet. Amíg az adásvétel a tervek szerint halad, a különbség kevésbé érzékelhető. A probléma akkor kezdődik, amikor valamelyik fél mégsem tudja vagy akarja teljesíteni a megállapodást.
Mi történik, ha a bank nem ad hitelt? Ha az eladó időközben jobb ajánlatot kap? Vagy ha a vevő meggondolja magát? És egyáltalán kinek kell átadni a pénzt a vételi ajánlat megtételekor?
A foglaló és az előleg nem ugyanaz. Bár sikeres adásvétel esetén mindkettő beleszámít a vételárba, a szerződés meghiúsulásakor egészen eltérő következményekkel járhatnak.
Bemutatjuk a legfontosabb különbségeket, a pénz átadásának lehetőségeit és hét gyakori helyzetet, amelyben komoly anyagi veszteség érheti a vevőt vagy az eladót.
Mi a különbség a foglaló és az előleg között?
Az előleg a vételár előre megfizetett része. Ha az adásvétel meghiúsul, az előleg főszabály szerint visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy melyik fél felelős a történtekért.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szerződés következmények nélkül megszeghető. A másik félnek külön kártérítési vagy egyéb követelése is keletkezhet.
A foglaló ezzel szemben a szerződéses kötelezettségvállalást erősíti meg. A Polgári Törvénykönyv 6:185. §-a alapján:
- Ha a szerződés teljesítése a vevő felelősségére hiúsul meg, elveszíti az átadott foglalót.
- Ha az eladó felelős a meghiúsulásért, a kapott foglaló kétszeresét köteles visszafizetni.
- Ha egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek a meghiúsulásért, a foglaló visszajár.
Fontos: egy pénzösszeg csak akkor minősül foglalónak, ha ez a rendeltetése a szerződésből egyértelműen kitűnik. Önmagában az átutalás közleményébe írt „foglaló” szó nem helyettesíti a megfelelő szerződéses rendelkezést.
Mennyi foglalót szokás fizetni lakásvásárláskor?
A magyar ingatlanpiacon elterjedt gyakorlat a vételár 10 százalékának megfelelő foglaló, de ez nem kötelező mérték. A felek kisebb vagy nagyobb összegben is megállapodhatnak.
Egy 65 millió forintos lakás esetében:
- 5% foglaló: 3 250 000 Ft
- 10% foglaló: 6 500 000 Ft
A különbség jelentős, különösen akkor, ha a vásárlás bankhitelből vagy egy másik ingatlan eladásából valósulna meg.
A túlzott mértékű foglalót a bíróság kérelemre mérsékelheti, de erre nem szabad előre számítani.
Nem feltétlenül a magasabb foglaló teszi biztonságosabbá az adásvételt. Sokkal fontosabb, hogy a vevő valóban teljesíteni tudja a vállalt feltételeket, és a szerződés a lehetséges kockázatokat is megfelelően rendezze.
Vételi ajánlat: kinek fizethető ki az átadott pénz?
Amikor a vevő megtalálja a megfelelő lakást, gyakran mielőbb szeretné biztosítani a vásárlási lehetőséget. Ilyenkor vételi ajánlatot vagy vételi szándéknyilatkozatot tehet, amelyhez a felek megállapodásától függően pénzátadás is kapcsolódhat.
Az átadott összeget többféleképpen lehet kezelni, de a fizetés jogcímét és feltételeit minden esetben írásban kell tisztázni.
1. Ügyvédi letétbe kerül az összeg
A vevő a megállapodásban rögzített pénzösszeget ügyvédi letétbe helyezheti. Ebben az esetben a pénzt az ügyvéd kezeli az írásos letéti megállapodásban meghatározott feltételek szerint.
Pontosan rögzíteni kell, hogy az összeg mikor kerülhet az eladóhoz, illetve milyen esetekben jár vissza a vevőnek.
Ez a megoldás nagyobb biztonságot jelenthet, mert a pénz kiadása előre meghatározott feltételekhez kötött.
Fontos ugyanakkor, hogy az ügyvédi letét önmagában nem változtatja meg a foglaló jogi természetét. Ha a pénz foglalóként szolgál, a foglalóra vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni.
2. Közvetlenül az eladónak fizetik ki
A felek abban is megállapodhatnak, hogy a vevő az összeget közvetlenül az eladónak adja át, vagy az általa megjelölt bankszámlára utalja.
Ebben az esetben különösen fontos a megfelelő dokumentálás. Írásban kell rögzíteni az összeget, a jogcímet, a fizetés határidejét és azokat a feltételeket, amelyek alapján a pénz visszajárhat vagy elveszíthető.
Több tulajdonos esetén azt is tisztázni kell, ki jogosult az összeg átvételére.
A közvetlenül átadott pénz visszaszerzése vita esetén nehezebb lehet, mint a megfelelő feltételekkel kezelt ügyvédi letété.
Hogyan történik mindez a Starting Ingatlannál?
A Starting Ingatlan nem vesz át és nem kezel a vevőktől foglalót vagy ajánlati biztosítékot.
Az irodánknál alkalmazott vételi ajánlati folyamatban a vevő először pénz átadása nélkül tesz írásbeli ajánlatot. Ha az eladó ezt írásban elfogadja, a vevő az elfogadott ajánlatban meghatározott ajánlati biztosítékot közvetlenül az eladó bankszámlájára utalja, a dokumentumban rögzített határidőben.
Az ajánlati biztosíték későbbi jogi minősítését és elszámolását a felek írásos megállapodása határozza meg. Az ajánlati biztosíték nem válik automatikusan foglalóvá.
Ezért fontos különbséget tenni a vételi ajánlathoz kapcsolódó biztosíték és az adásvételi szerződésben egyértelműen foglalóként meghatározott összeg között.
Mi történik, ha az eladó nem fogadja el a vételi ajánlatot?
Ha a vevő a vételi ajánlathoz kapcsolódóan pénzt is átadott, előre meg kell határozni annak sorsát arra az esetre, ha az eladó elutasítja az ajánlatot, nem válaszol a megadott határidőig, vagy eltérő feltételekkel kíván megállapodni.
A Starting Ingatlannál a vevő az ajánlat megtételekor nem fizet ajánlati biztosítékot az irodának. A közvetlenül az eladó részére történő utalásra csak az eladó írásbeli elfogadását követően, az ajánlatban meghatározott feltételekkel kerül sor.
A vételi ajánlat tartalma különösen fontos: az eladó megfelelő írásbeli elfogadása a dokumentum tartalmától függően kötelező erejű jogi helyzetet hozhat létre.
Ezért már a vételi ajánlat aláírása és az első pénzösszeg átadása előtt ajánlott ügyvéd segítségét kérni.
7 gyakori helyzet, amikor eldőlhet a foglaló sorsa
1. A vevő meggondolja magát, és másik lakást szeretne
Tegyük fel, hogy a vevő 65 millió forintért megállapodik egy lakás megvásárlásáról, és 6,5 millió forint foglalót fizet.
Néhány nappal később talál egy másik ingatlant, amely jobban tetszik neki, ezért visszalépne.
Ha a már megkötött szerződés az ő felelősségére hiúsul meg, elveszítheti a teljes foglalót.
Az, hogy közben jobb ajánlatot talált, önmagában nem mentesíti a szerződésben vállalt kötelezettségek alól.
Ingatlan-adásvételnél nincs általános, 14 napos indokolás nélküli elállási jog. A döntés következményeit ezért még a szerződés aláírása előtt mérlegelni kell.
2. Az eladó magasabb ajánlatot kap egy másik vevőtől
A felek már szerződést kötöttek, és az eladó átvette a 6,5 millió forintos foglalót. Ekkor jelentkezik egy másik érdeklődő, aki magasabb vételárat kínál.
Ha az eladó emiatt nem teljesíti a korábbi szerződést, és az ügylet az ő felelősségére hiúsul meg, a foglaló kétszeresét, vagyis 13 millió forintot kell visszafizetnie.
Ebből 6,5 millió forint az eredetileg átvett összeg, a másik 6,5 millió forint pedig a foglalóhoz kapcsolódó további fizetési kötelezettség.
Ráadásul a kétszeres visszafizetés nem feltétlenül zár ki minden további szerződésszegési következményt. A további pénzügyi igények elszámolásánál a foglaló összegét is figyelembe kell venni.
3. A vevő nem kapja meg a szükséges bankhitelt
Ez az egyik legkomolyabb kockázat a hitelből vásárlóknál.
A vevő megfelelőnek ítéli a jövedelmét, és arra számít, hogy a bank finanszírozni fogja a vásárlást. A végleges hitelbírálat azonban kedvezőtlen eredménnyel zárul.
Visszajár ilyenkor a foglaló? Nem automatikusan.
A banki hitel elutasítása önmagában nem feltétlenül mentesíti a vevőt a vételár megfizetésére vállalt kötelezettség alól.
Ha a finanszírozás meghiúsulására a szerződés nem tartalmaz megfelelő rendelkezést, a foglaló elvesztése is felmerülhet.
A felek ugyanakkor előre megállapodhatnak abban, milyen következményekkel jár a hitel elutasítása. Az ilyen feltételeket az ügyvédnek egyértelműen kell megfogalmaznia.
4. A bank kevesebbre értékeli az ingatlant, mint a vételár
A vevő 75 millió forintos vételárban állapodik meg, de az értékbecslés után kiderül, hogy a bank kisebb összegű hitelt hajlandó biztosítani, mint amennyivel számolt.
A különbözetet a vevőnek további saját forrásból kellene előteremtenie.
Ha erre nincs lehetősége, a vásárlás veszélybe kerülhet, még akkor is, ha a jövedelme alapján egyébként hitelképes.
Ezért az előzetes hitelbírálat mellett az ingatlan finanszírozhatósága is fontos. A foglaló sorsa ebben a helyzetben szintén a szerződés rendelkezéseitől és a meghiúsulás körülményeitől függ.
5. A vevő a saját lakásának eladásából fizetne, de az nem kel el
Sokan úgy vásárolnak új otthont, hogy a vételár jelentős részét korábbi lakásuk eladásából szeretnék finanszírozni.
A vevő megtalálja az új ingatlant, foglalót fizet, majd megpróbálja értékesíteni a sajátját.
A probléma akkor jelentkezik, ha a régi lakásra nem érkezik megfelelő ajánlat, és a vevő nem tudja tartani a fizetési határidőt.
Az, hogy a saját ingatlanát nem sikerült időben eladni, önmagában általában nem szünteti meg a vállalt kötelezettségeket.
Ilyen esetekben különösen fontos a reális fizetési ütemezés, illetve annak előzetes tisztázása, hogy mi történik, ha a korábbi lakás értékesítése késik.
6. Az eladó nem tudja tehermentesíteni az ingatlant
Jelzálogjoggal terhelt lakás is megvásárolható, ha a tehermentesítés feltételeit megfelelően rendezik az adásvételi szerződésben.
Probléma akkor merülhet fel, ha az eladó vállalja a terhek törlését, de ezt nem tudja teljesíteni.
Amennyiben emiatt az adásvétel az eladó felelősségére hiúsul meg, a foglaló kétszeresének visszafizetése is felmerülhet.
Ezért a fennálló hitelek, jelzálogjogok és egyéb terhek rendezését még a szerződéskötés előtt elő kell készíteni.
A terhek ellenőrzéséről részletesen írtunk a Tulajdoni lap ellenőrzése lakásvásárlás előtt – 8 fontos dolog, amit meg kell nézni című cikkünkben.
7. Az adásvétel olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős
Nem minden meghiúsult adásvételnél állapítható meg a vevő vagy az eladó felelőssége.
Ha a teljesítés olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindketten felelősek, a Polgári Törvénykönyv alapján a foglaló visszajár.
A felelősség megítélése azonban mindig az adott ügy körülményeitől függ.
Ha a felek közös megegyezéssel megszüntetik a szerződést, írásban kell rendezniük a korábban átadott összegek sorsát is. Nem érdemes abból kiindulni, hogy a közös megegyezés önmagában minden pénzügyi kérdést megold.
Mire figyeljen, mielőtt foglalót vagy előleget fizet?
A pénz átadását megelőzően hat kérdést mindenképpen tisztázni kell:
- Milyen jogcímen történik a fizetés? Foglalóról, előlegről vagy más jellegű biztosítékról állapodtak meg?
- Kinek kerül átadásra a pénz? Ügyvédi letétbe helyezik, vagy közvetlenül az eladó kapja meg?
- Mi történik, ha a vételi ajánlatot nem fogadják el? Pontosan mikor és milyen feltételekkel jár vissza az esetlegesen átadott összeg?
- Biztosított a finanszírozás? Rendelkezésre áll az önerő, és megfelelően előkészítették a hitelfelvételt?
- Mi történik szerződésszegés esetén? Milyen következményekkel számolhat a vevő és az eladó?
- Teljesíthetők a vállalt határidők? Nem függ-e a fizetés egy bizonytalan banki döntéstől vagy másik ingatlan értékesítésétől?
A megfelelő dokumentáció nem formaság. Egy többmillió forintos pénzátadásnál pontosan követhetőnek kell lennie, ki kapta meg az összeget, milyen jogcímen és milyen feltételekkel.
Érdemes elolvasnia a Lakásvásárlás előtt – mire figyeljen, mielőtt ajánlatot tesz? című útmutatónkat is.
Gyakori kérdések a foglalóról és az előlegről
Kötelező 10% foglalót fizetni lakásvásárláskor?
Nem. A foglaló alkalmazása és a 10 százalékos mérték sem kötelező. Az összeget a felek közösen határozzák meg.
Visszajár az előleg, ha a vevő visszalép?
Az előleg főszabály szerint visszajár, ha a szerződés meghiúsul. A szerződésszegéshez azonban külön kártérítési vagy más jogkövetkezmény kapcsolódhat.
Lehet egyszerre foglalót és előleget is fizetni?
Igen. A felek külön összegeket határozhatnak meg foglalóként és előlegként. Ezek jogcímét a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell.
Foglalónak számít a vételi ajánlatnál átadott pénz?
Nem automatikusan. Az összeg foglalóként történő kezelése attól függ, hogy a felek között létrejött szerződésből egyértelműen kitűnik-e annak foglaló rendeltetése.
Kötelező ügyvédi letétbe helyezni a foglalót?
Nem minden esetben. A foglaló közvetlenül az eladónak is megfizethető, megfelelő szerződéses feltételekkel. Az ügyvédi letét ugyanakkor fontos további biztonságot jelenthet.
Elveszítheti a vevő a foglalót, ha a bank nem ad hitelt?
Igen, ez előfordulhat. A hitel elutasításának következményeit még a kötelezettségvállalás előtt célszerű szerződésben rendezni.
Az eladó szabadon visszaléphet, ha kifizeti a foglaló kétszeresét?
Nem. A foglaló kétszeres visszafizetése önmagában nem biztosít általános, következmények nélküli elállási jogot. Más szerződésszegési igények is felmerülhetnek.
Foglaló vagy előleg? A biztonságos megállapodás többet ér egy magas összegnél
Lakásvásárláskor a vevő szeretné biztosítani, hogy a kiválasztott ingatlant megvásárolhassa, az eladó pedig garanciát vár arra, hogy a megállapodást komolyan veszik.
A foglaló mindkét fél számára fontos biztosíték lehet, de csak akkor szolgálja megfelelően a célját, ha a vállalt feltételek reálisak, és mindenki tisztában van a következményekkel.
A pénz átadásának módja, a megfelelő szerződéses rendelkezések és a fizetési határidők legalább olyan fontosak, mint maga az összeg.
Egy jól előkészített adásvételnél nemcsak az világos, mi történik, ha minden a tervek szerint alakul, hanem az is, hogyan rendezik a helyzetet, ha valami mégsem teljesül.
Lakást keres Budapesten? Segítünk a vásárlás előkészítésében!
A Starting Ingatlan munkatársai Budapest különböző kerületeiben segítik a vásárlókat a megfelelő ingatlanok felkutatásában, a megtekintések megszervezésében, a vételi ajánlatok közvetítésében és az eladókkal történő egyeztetésben.
A sikeres ingatlanvásárlás során a megfelelő lakás kiválasztása mellett a reális megállapodásnak és a teljesíthető határidőknek is nagy szerepük van. A jogi dokumentumok előkészítését és ellenőrzését minden esetben ügyvédre kell bízni.
Ismerje meg a Starting Ingatlan aktuális ingatlankínálatát!
Munkatársaink elérhetőségeit honlapunkon találja.
A cikk általános tájékoztatást nyújt a 2026-ban irányadó szabályokról, és nem helyettesíti az adott adásvételre vonatkozó egyedi ügyvédi tanácsadást.
Jogi háttér: 2013. évi V. törvény, Polgári Törvénykönyv, 6:185. §; Digitális Állampolgár – Teendők lakásvásárlás előtt.